Csongrád megye - Állatkínzás miatt indult eljárás egy horgásszal szemben, aki nem ölte meg az egyébként szabályosan kifogott halat a Maty-éri víztározónál. A törvény egyértelmű. A vízparton úgy érzik, egyre több az indok arra, hogy büntessék őket.Halőrök és rendőrök ellenőrizték a horgászokat a Maty-éri víztározó mellett március 15-én. A Maty-éri Amatőr Horgászok nevű Facebook-oldalon egy szemtanú azt írta, az egyik megállított horgász autójában még élt – az egyébként szabályosan, két helyre is elkönyvelt – ponty.

Ugrik az engedély

 „Eljárás: pontyokat visszadobják, horgász kollégát letartóztatják! Érkező halőr bevonja az engedélyt. (...) Kollégát elviszik! Visszavártuk, órák múlva jött meg. Rabosították, állatkínzásért feljelentették! (....) Állunk, hallgatjuk, nem értjük. Fél óra és otthon pucolta volna a pontyokat" – írja a szemtanú. A megyei rendőr-főkapitányság kérdésünkre megerősítette, egy 53 éves zsombói férfival szemben tényleg eljárást indítottak állatkínzás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A Maty-éri víztározó a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének horgászvize. Láda Gáspár ügyvezető elnök lapunk kérdésére azt mondta, az eljárást nem a szövetség halőre, hanem a rendőrség indította, nincs több információja róla. Emlékeztetett, a horgászrend – meg a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013-as törvény végrehajtási rendelete – egyértelműen fogalmaz: „a szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stresszhatásokat."

Horgászt rabosítottak, mert tátogott a ponty a kocsijában. Fotó: Kuklis István

Matrac – a pontynak

Tehát amíg a horgász a vízparton van, szákban, vízben kell tárolnia a zsákmányát. Ha hazaindul, amit elvisz, azt azonnal meg kell ölnie. – Ezt a szabályt egyrészt állatvédelmi okokból hozták, a másik oka, hogy meg lehessen akadályozni az illegális élőhal-kereskedelmet – mondta Láda Gáspár. A hal nem csak attól szenved, ha szárazon tartják: ha kifogva lerakják a porba, a nyálkaréteg sérül, amely védené a kórokozóktól. Ha nem kíméletesen veszik ki a horgot, a szája is sérül. Sok helyen előírás, hogy a kifogott nemes halat pontymatracra kell helyezni, amíg kiveszik belőle a horgot. A horog ütötte sebet kezelni is szokták azoknál a halaknál, amelyeket fotózás után visszaengednek.
 

Harmat Imre egy frissen kifogott halat fektet a bevizezett pontymatracra. A horgászat pihentet, de nagyon oda kell figyelni. Fotó: Kuklis István

A szigorú törvénnyel a régi horgászkultúrát próbálják a hal számára kíméletesebbé tenni. Amikor betű szerint vasalják be, az – mint a víztározó partján kiderült – kérdéseket vet fel. A megkérdezett horgászok közül többen úgy érzik, azzal, hogy áldoznak a hobbijukra, meg vannak fogva, az állam nagyon változatos módokon tudja őket büntetni. Az evezőspálya pecásai úgy érzik, az ide telepített, a méretet épp el nem érő kis pontyok – ezeket lehet fogni a leggyakrabban – a rendszeresen itt edző versenyhorgászok céljait szolgálják. Nekik viszont csak bosszúságot okoznak, hiszen ezeket nem lehet elvinni – csak megsebezni a horoggal, sokadszor is, aztán muszáj visszaengedni. Az is jellemző szerintük, hogy míg az evezőspályát fejlesztik, a horgászhelyekhez vezető úthoz nem nyúltak. Ám ha valaki sárban bejön kocsival, akkor is ugrik az engedély.

Horgászt rabosítottak, mert tátogott a ponty a kocsijában. Fotó: Kuklis István

Fogd meg, és menj

– Több engedélyt is elvettek már itt azért, mert valakinél élt az elvitt hal – teszi hozzá a szegedi Harmat Imre nyugdíjas katona. – Örülök neki, hogy ellenőriznek, mert a mi pénzünkből telepített halra vigyáznak. Nekem azzal sincs gondom, hogy megnézik az elvitt zsákmányt. De lehetnének életszerűbbek a szabályok. Mióta a 6 kilósnál nagyobb pontyot nem szabad elvinni, nem hiszem, hogy bárkinek megérné eladni a halat. Ha egy horgász messziről jön, és harminc fokban már a parton fejbe veri a halat – mert vödörben, vízben nem viheti el! –, mire hazaér vele, már bomlani kezd a fehérje a halhúsban. Nekem egybotos engedélyem van. Most, hogy megfogtam a nemes halat, amit elvinnék, nem pecázhatok tovább: meg kell ölnöm, és mennem kell haza. Tényleg jó ez így?

Szegény kukac

Mi számít állatkínzásnak? Máshol húzza meg a határt a törvény, az állatvédő és a horgász. Egy laikus szemében már az is állatkínzásnak számít – hiszen tényleg szenvedést okoz a halnak –, hogy étellel csalják horogra, és kicsörlőzik a partra, a törvény azonban ezt megengedi. Magyarországon szabad élő kishalat horogra tűzve ragadozóra horgászni – másutt ezt is tiltják. A csontkukacnak, gilisztának se nagyon eshet jól, hogy horogra fűzik, ám ez sem büntetendő: ezek nem gerinces állatok. Az is sejthető, hogy a halgazdaságban kiemelt, ládában pakolászott pontyok, harcsák sem felhőtlenül boldogok.

forrás: delmagyar.hu